A fiatalok, a most 18-23 évesek érdeklődési köre rendkívül színes és széleskörű. A kapunyitási pánikkal való megküzdésük a munka világában is választás elé állítja őket, amiben nagy segítség lehet diákként belekóstolni a munka világába, hiszen így már akkor sok inger éri őket és könnyebben tudnak dönteni arról, hogy mi az ami tetszik és mi az, ami nem tetszik nekik.
A kapunyitási pánik az élet első negyedének végén található sajátos krízisállapot, mely a fiatalok egyik legnagyobb ellensége lehet. A kapunyitási pánik alatt konkrétan azt az állapotot értjük, amikor a fiatalok nehezen találják saját útjukat, nem tudják hogyan válhatnának azzá az önálló felnőtté, akivé vélt vagy valós, külső és/vagy belső elvárások alapján szeretnének.

A munkavállalás a felnőtté válás gyökeres része és gyakori kérdésként merül fel, hogy a szektorok között és azon belül is melyik területen, milyen cégnél, melyik osztályon, mit is szeretne csinálni a fiatal. Már ha a pontos terület meg is van, akkor is nehéz döntés például, hogy multinál vagy ügynökségnél szeretné-e először kipróbálni magát munkavállalóként.
A diákmunka ugyan csak néhány hetes, hónapos elköteleződést jelent, de mégis lehetővé teszi, hogy saját benyomásokat szerezzen a vállalat hangulatáról, a munka milyenségéről, amivel segíthet önmagának a későbbi döntésében. Érdemes emiatt már akár 16 éves kortól is több területen pár hónapot eltölteni, hogy minél több tapasztalatot szerezve ne jelentsen komoly gondot az ideális munka és munkahely kiválasztása.

Másrészről a vállalatok számára is megéri diákokat alkalmazni. Az eddigi gyakorlat szerint a diákmunka során pozitív tapasztalatokat szerzett fiatalok szívesen térnek vissza a már kipróbált és bevált helyre majd főállásba dolgozni. Ez esetben a cégek jelentősen könnyíthetnek a toborzási folyamaton és csökkenthetik a vele járó költségeket, valamint a betanítás is egy jóval gördülékenyebb folyamattá válik.