A januári infláció a 2019. decemberi 4,0 százalékról januárban 4,7 százalékra emelkedett, ami így az MNB inflációs toleranciasávja fölé került. Ennek tudatában kérdés, hogy mit lép a jegybank, változtat-e az alapkamaton.

Az infláció gyorsulásában fontos szerepet játszott, hogy az üzemanyagárak, az élelmiszerárak, valamint a piaci alapú szolgáltatások árai jelentősen emelkedtek idén januárban, de az MNB arra számít, hogy a következő hónapokban ismét csökkenni fog az infláció, visszakerül a toleranciavonal alá.

A maginfláció a tavaly decemberi 3,9 százalékos szintről 4 százalékra emelkedett januárban, valamint a szűrt maginfláció 3,7 százalékra emelkedett a decemberi 3,5 százalékról - így az MNB által kiemelten figyelt maginflációs mutató 4 százalék alatt maradt januárban, illetve a jegybank várakozása szerint az idei év első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd fokozatos mérséklődést mutathat. Tehát ez a mutató vélhetően nem fogja kamatemelésre sarkallni a jegybankot.

Történelmi mélyponton a forint

A januári kamatdöntés óta eltelt időszakban az euró árfolyama jelentősen emelkedett, már 340 forint felett is járt az értéke. Február közepén azonban erősödni kezdett a forint, ugyanis az MNB ismételten hangsúlyozta, hogy a jegybank egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ennek érdekében, ha szükséges, a monetáris politikai eszköztár minden eszközét beveti annak érdekében, hogy elérje és fenntartsa az inflációs célt.

Az MNB saját jelzései szerint működik, azaz negyedévente, a friss jegybanki prognózisok ismeretében dönthet a monetáris kondíciókról. A következő Inflációs jelentést március 26-án publikálják, a jegybanknál a március 24-i kamatdöntés alkalmával már a friss előrejelzések tudatában határozhatnak. Ebből következőleg a keddi ülésen nem várható szigorítás a monetáris politikában, kivárják a márciusi inflációs adatokat.

Adatdömping lesz a héten

A monetáris tanács a keddi ülésén vélhetően már birtokában lesz azoknak az információknak, amelyeket a jövő hét folyamán fognak publikálni. Érkeznek például a KSH-tól a 2019. november - 2020. januári időszakra vonatkozó munkaerőpiaci adatok: foglalkoztatás tekintetében sok változás nem várható, továbbra is alacsony a munkanélküliségi ráta Magyarországon. 2019-ben 4 millió 512 ezer fő volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, a tavalyi évben a 15-64 évesek körében 70,1százalék volt a foglalkoztatási ráta. A 2019-es évet tekintve a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt, 0,3 százalékkal alacsonyabb a 2018-asnál. Az elemzők szerint mérséklődni fog a csökkenés üteme, mivel a gazdaság már gyakorlatilag felszippantotta a könnyen elérhető munkaerő-állományt.

A bérekről is érkezik a jelentés. A hazai bruttó átlagkereset 2019.novemberben 13,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, de az év végi adatokat az ilyenkor adott prémiumok, jutalmak is befolyásolják majd.

Pénteken a 2019. negyedik negyedévre és a teljes évre vonatkozó, részletes hazai GDP-adatokat közöl a KSH: 2019. utolsó negyedévben az első kalkulációk alapján 4,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2018. negyedik negyedévéhez képest. Ez ugyan elmarad az egy évvel korábbi, 5,1 százalékos bővüléstől, de a szakértők már tavaly félévtől lassulást prognosztizáltak.

Nőhetnek a törlesztők

Több mint hároméves csúcsra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatlábak az elmúlt hetekben. Minél tovább kitart az MNB a monetáris szigorítás mellett, annál több jelzáloghiteles várhatja törlesztőrészlete emelkedését, hiszen minden második adós még mindig változó kamatozású hitellel rendelkezik. Ez közel 250 ezer lakáshitelt és 150 ezer szabad felhasználású jelzáloghitelt érinthet.

A jegybank az elszabadult (januárban már évi 4,7%-os) infláció miatt szép csendben monetáris szigorításba kezdett, ami megtette hatását a bankközi piacon olyannyira, hogy az MNB a kereskedelmi bankoknak állítólag jelezte is: túlzottnak tartja, ami a bankközi kamatlábakkal történt. A budapesti bankközi kamatláb, a BUBOR a 2019 végi szintről e hét szerdára

• 3 hónapos lejáraton 45 bázisponttal 0,61%-ra,
• 6 hónapos lejáraton 44 bázisponttal 0,65%-ra,
• 12 hónapos lejáraton pedig 50 bázisponttal 0,77%-ra emelkedett.

A hosszabb lejáratokon (BIRS, ÁKK-hozamok) egyelőre ennél kisebb hozamemelkedés következett be, így a mostani jelenség elsősorban azokat érinti, akik változó kamatozású (vagyis 3, 6 vagy 12 hónapos kamatperiódusú) lakáshitellel rendelkeznek. Közülük is rövid távon azokat, akiknek mostanában van a kamatperiódusuk fordulónapja. A 2009. évi CLXX. törvény értelmében a kamatot a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes BUBOR-hoz kell igazítani.