A Z generáció – vagyis az 1997 után születettek - 44 százaléka gondolja azt, hogy többnyire csak nehézségekkel fog szembenézni nyugdíjasként, míg az idősebb nemzedék, az Y generációhoz tartozók 56 százaléka számít küzdelmes időskorra. Viszont gondtalan öregséggel a fiatalabb generáció tagjai nagyobb mértékben terveznek, mint a későbbi generációk.

A felmérések alapján a fiatalok jelentős része élethosszig tartó munkára számít. Örömteli viszont, hogy fiatalok felismerték a pénzügyi tervezés jelentőségét azt, hogy idejében meg kell alapozniuk a majdani nyugdíjas éveiket.

A korosztályok látásmódja között szembetűnő különbségek vannak, így például míg a közvetlenül nyugdíj előtt állók csupán 30 százaléka gondolja úgy, hogy megengedhet majd magának egy wellness hétvégét, addig a 18-29 éves korosztály közel fele számít arra, hogy ez elérhető lesz számára. De ugyanígy nagy különbség van a korosztályok között akkor is, ha a fizetős egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről, vagy kultúrával kapcsolatos költésekről nyilatkoznak: a fiatalok minden esetben jóval optimistábban ítélik meg várható nyugdíjas életszínvonalukat. Mi több, sok fiatal elképzelése szerint a kiadásaik egy részét könnyebben finanszírozzák majd, mint jelenleg!

Érdekes, hogy a fiatalok a pozitív jövőképet elsősorban az alternatív bevételekre, semmint az állami nyugdíjra alapozzák. Míg az ötvenes nemzedék úgy számol, bevételének még kétharmadát (67 százalék) biztosítja az állami ellátás, addig a munkaerőpiacra csak most belépő, húszas éveit taposó Y-generáció úgy kalkulál: időskori jövedelmének csak alig több mint harmada (37 százalék) jön majd az államtól.

S hogy milyen módon kívánják pótolni ezt a hiányzó részt a különböző korosztályba tartozók? A fiatalok a nyugdíjaskori bevételük nagyjából harmadát korábbi megtakarításaikból származó jövedelemből, tehát például ingatlan kiadásából (5 százalék), nyugdíjcélú (16 százalék) és egyéb (3 százalék) megtakarításból várják. A maradék egyharmad jelentős része pedig a nyugdíjasként végzett munkából (12 százalék), és vállalkozásból (6 százalék) származik majd, de a gyerekeiktől, leendő unokáiktól származó támogatásra (8 százalék) is számítanak a fiatalok.

Ezzel ellentétben az ötvenesek úgy gondolják, hogy nyugdíjas korukban bevételük legfeljebb ötöde származik majd a korábbi megtakarításaikból és mindössze 10 százalékot tehet ki a munkából származó bevétel. A következő években nyugdíjba vonulók a közvetlen családtagok támogatására is kisebb mértékben (3 százalék) számítanak, mint a mostani fiatalok.