A bértámogatási rendszer buktatói
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján már megjelent az új bértámogatási rendszerhez tartozó tájékoztató, illetve az ehhez kapcsolódó formanyomtatványok. A megjelent dokumentumok a támogatás odaítélésének szempontrendszeréről és az elbírálás kritériumairól azonban nem tartalmaznak részletes és konkrét információkat.
A támogatás szabályait olvasva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy számos szubjektív elemet tartalmaznak, vagyis a kérelmet elbíráló kormányhivatal döntésére bízza azt, hogy sikeres lesz-e annak elbírálása. A döntési szempontok megismerése valószínűleg nagy segítséget nyújthatna a kérelmek gyors, objektív és sikeres elbírálásához. Például ilyen szubjektív szempont annak igazolása, hogy a társaság a csökkentett munkavégzést olyan tényezők miatt vezette be, melyek a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben állnak, viszont nincs arra vonatkozó pontos iránymutatás, hogy mit jelent a közvetlen és szoros kapcsolat.
Ettől is fontosabb azonban, hogy az alábbi kérdésekre adott válaszok hogyan befolyásolják majd a kormányhivatal döntését:
- milyen intézkedéseket tett már a gazdasági nehézségek enyhítésére,
- milyen intézkedéseket tervez még tenni a jövőben a gazdasági nehézségek enyhítésére
Példának okáért, ha egy vállalkozás a helyzetre való tekintettel a munkaidőkeret szerinti foglalkoztatást bevezette, azon dolgozókra, akiket eszerint foglalkoztatnak, nem jár a támogatás. Ám, ha ez bevezethető, de nem vezette be a munkáltató, akkor emiatt elutasítják-e majd a kérelmét?
Egy neves adótanácsadó cég az alábbi példával illusztrálta ezt a problémát: egy vendéglátóhely 3 hónapig zárva tart, akkor – feltéve, hogy van erre pénze – megteheti, hogy a munkavállalóit munkaidőkeretben tovább foglalkoztatja, fizeti a teljes bérüket miközben ők nem dolgoznak, ugyanakkor miután újranyitott, akkor akár heti 48 órában is dolgoztathatja majd őket addig, amíg ezt a 3 hónapot le nem dolgozzák. Ekkor a heti plusz 8 óra munkáért nem jár több pénz, hiszen a munkavállalók ezzel a munkaidővel „tartoznak” a nekik korábban a leállás alatt kifizetett munkabér miatt. Mivel a heti ledolgozható munkaidőnek van egy törvényi korlátja, ezért az az idő, amíg ezt a „tartozásukat” a munkavállalók ledolgozzák, akár ötször vagy még több ideig is eltarthat. Nyilván ezért is emelték a munkaidőkeret maximális 6 havi alkalmazhatóságát a támogatás megjelenésével egyidőben 24 hónapra.