PDF letöltés

A 2018-as változások esszenciája

A változás örök! Így van ez az adózás területén is: változó adókulcsok, növekvő minimálbér, kedvezőbb adózások, új lehetőségek. A 2018-as év legfőbb változásait foglaltuk össze!

Általános forgalmi adó

Öt százalékra csökken az áfakulcsa az eddig 18 százalékról

– a sertés vágóhídi melléktermékeknek és belsőségeknek,
– a fogyasztási célú halnak,
– az internetszolgáltatásnak,
– az éttermi szolgáltatásoknak,
– a Braille-írógépnek, -nyomtatónak és -kijelzőnek.

Az adókönnyítések mellett a legfontosabb 2018-as jövőbeni változás az áfarendszerben a számlázóprogramok online adatszolgáltatási kötelezettségének bevezetése július 1-jétől. Ettől a naptól kezdődően 1 millió forintról 100 ezer forintra csökken a belföldi összesítő nyilatkozat értékhatára.

Bár a lehetősége felmerült, az alanyi adómentességi határ azonban 2018-ban nem emelkedik, továbbra is 8 millió forint marad.

Szocho, eho

A szociális hozzájárulási adó (szocho) az idei 22 százalékról, 19,5 százalékra csökken. Mivel a versenyszférában a reálbér-növekedés mértéke meghaladta a hatéves bérmegállapodásban meghatározott 11 százalékot, ezért – a megállapodás értelmében – nem 2, hanem 2,5 százalékponttal mérséklődött a szociális hozzájárulási adó 2018. január 1-jétől.

Ha a magánszemély kötelezett szocho fizetésére, akkor annak alapja januártól a jövedelem 84 százaléka a tavalyi 82 százalék helyett.

Minimálbér emelkedik

Az említett bérmegállapodás folyománya, hogy a minimálbér 8 százalékkal, havi bruttó 138 ezer forintra, a szakmunkás garantált bérminimum pedig 12 százalékkal, bruttó 180 500 forintra emelkedik.

Szja, eho, cafetéria változások

A személyi jövedelemadó kulcsa változatlanul 15 százalék. Emelkedik viszont a kétgyermekes családok adókedvezménye.

A szocho kulcsának csökkenésével párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékos mértékű kulcsa is 19,5 százalékra mérséklődött.

Ennek eredményeképpen 43,66 százalékról 40,71 százalékra mérséklődött az egyes meghatározott juttatások közterhe, mivel az 1,18-szoros adóalap után – a 15 százalékos szja mellett – a korábbi 22 helyett csak 19,5 százalékos ehót kell fizetni.  

Ennyi lehet tehát jövőre egyebek mellett

– az Erzsébet-utalvány,
– a munkahelyi étkeztetés,
– a helyi bérlet,
– az iskolakezdési támogatás,
– a vállalati üdültetés,
– az iskolarendszerű képzés,
– az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás,
– a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, szolgáltatás; az üzleti célú telefonszolgáltatás;
– a személybiztosítási díj;
– az üzleti- illetve a csekély összegű ajándék adóterhe.

A béren kívüli juttatások közterhe változatlanul 34,22 százalék (1,18-szoros adóalapra 15 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetendő). A SZÉP-kártya kerete továbbra is évi 450 ezer forint, készpénz pedig legfeljebb évi százezer forintig adható béren kívüli juttatásként (az egész évben az adott munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalónak, más esetben időarányosan, kivéve, ha a dolgozó munkaviszonya a halála miatt szűnik meg).

A kedvezőbben adózó béren kívüliként adott juttatások összege a versenyszférában nem haladhatja meg az évi 450 ezer, a közszférában pedig a 200 ezer forintot. A keretösszegen felüli béren kívüli juttatás 1,18-szorosát 19,5 százalékos eho terheli.

Az adómentes juttatások között új elemként megjelenik a diákhitel-törlesztési támogatás, amely a törlesztőrészlet erejéig, de legfeljebb havi 27 600 forintig adható adómentesen, és a munkavállalónak igazolnia kell mind a hitel fennállását, mind a havi törlesztések teljesítését.

A mobilitási célú lakhatási támogatást 2018-tól már határozott idejű munkaszerződés mellett is igénybe lehet venni. Emelkedtek a kedvezményességet biztosító összeghatárok is:

– a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százaléka (2017-ben 40 százaléka);
– a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka (2017-ben 25 százaléka);
– a foglalkoztatás következő 12 hónapjában a minimálbér 20 százaléka (2017-ben 15 százaléka) lehet idén.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Emelkedett az egészségügyi szolgáltatási járulék összege: január 1-jétől – az infláció tervezett növekedésével párhuzamosan – a tavalyi havi 7110 forint (napi összege 237 forint) helyett 7320 forintot (napi összege 244 forintot) kell fizetniük azoknak, akik más módon nem biztosítottak.

 

Ingatlan-bérbeadás kedvezőbbé válik

A hosszú távra ingatlant bérbeadók jobban járnak jövőre, ugyanis már senkinek nem kell ingatlan-bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni.

A szálláshely-szolgáltatók (ide tartoznak egyebek mellett az airbnb-zők is) pedig ezentúl – a jelenlegi egy helyett – már három lakásig vagy üdülőig választhatják a tételes átalányadót. A fizetendő adó szobánként mindössze évi 38 400 forint.

Kisadók: kata, kiva

Január 1-jétől már az ügyvédi irodák is választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózást. A fizetendő kata összege nem változik. A szocho csökkentése miatt viszont tovább nő a katázóknál az ellátási alap. Aki 50 ezer forintos tételes adót fizet, annál 90 ezer helyett 94 400 forintot vesznek figyelembe 2018-tól, aki pedig emelet összegű, 75 ezer forintos katát fizet, annak 150 ezer forint helyett 158 400 forintra emelkedik az ellátási alapja

kedvező változás, hogy az idei évtől nem számítanak főállású kisadózónak a nappali tagozatos hallgató vállalkozók, így nekik csak havi 25 ezer forintos közterhet kell leróniuk katásként.

Az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozóknak (köztük a katásoknak) – a korábban tervezettel ellentétben – nem kell külön vállalkozói számlát nyitniuk.

A kisvállalati adó (kiva) mértéke pedig egy százalékponttal, 13 százalékra csökken. Az adócsökkentés mellett további kedvező változás, hogy elhatárolt veszteségként vehető figyelembe a 2017 előtt a kiva alanyiság alatt keletkezett és még fel nem használt elhatárolt veszteség, illetve a felhasználásakor a 2017. évet megelőzően kifizetett beruházások összege is figyelembe vehető.

Társasági adó

Fejlesztési adókedvezményt igényelhetnek idén a vállalkozások a közép-magyarországi régióban megvalósított fejlesztéseik során. A lehetőséggel azok a nagyvállalkozások élhetnek, melyek új termékeket, illetve eljárásokat fejlesztenek. A könnyítés igénybevételének kiemelt feltétele, hogy az érintett adózók a foglalkoztatottak számát vagy a bérköltségek összegét meghatározott mértékben növeljék.

Iparűzési adó

A sportvállalkozásoknak a belépőjegy- és bérleteladásból, a reklámközzétételi tevékenységből, a szponzori szerződésből eredő bevétel után nem kell iparűzési adót fizetniük. Sportvállalkozásnak minősül a törvény szerint a főtevékenységként sporttevékenységet [TEÁOR ’08 93.1] végző, a sportról szóló törvény szerinti azon sportvállalkozás, amely az adóévben indult mindazon sportág sportszövetsége által kiírt, szervezett, rendezett vagy engedélyezett versenyrendszerben, amely sportágban versenyző játékjogának használati jogával rendelkezik.

Adózás rendje

Az adózás rendjéről szóló törvényt alaposan átszabták. Egyebek mellett talán az egyik legfontosabb változás az úgynevezett feltételes adóbírság kedvezménye, ami azt jelenti, hogy ha az adózó nem fellebbezi meg az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozatot, és be is fizeti az adókülönbözetet, akkor mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól. Ezzel a lehetőséggel azok is élhetnek, akik múlt év decemberében kaptak elsőfokú határozatot az adóhatóságtól.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Az éttermi szolgáltatás áfájának 5 százalékra csökkentése ellentételezéseként 2018-tól turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük a vendéglátós cégeknek, egy 2016-ban elfogadott módosítás szerint.

 A hozzájárulás mértéke 4 százalék, alapja pedig az érintett szolgáltatások áfa nélkül számított értéke, vagyis az új adó a forgalmi adó alapjába is beleszámít. A hozzájárulásról az áfabevallási időszak szerint, a bevallás benyújtására előírt határidőig, az áfabevallás benyújtására nem kötelezett (alanyi adómentes vagy evaalany) adózónak pedig a szolgáltatásnyújtás áfatörvény szerinti teljesítési időpontját követő év február 25-éig kell bevallást benyújtani, és megfizetni az új közterhet.

Az ebből beérkező bevétel kizárólag turizmusfejlesztési feladatok finanszírozására fordítható.