2019-től változnak az innovációs járulék szabályai

A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jével módosította az innovációsjárulék-kötelezettséget előíró szabályokat. A jövő évtől így sokaknak újra számolniuk kell ezzel a kötelezettséggel, míg a k+f ráfordításokat továbbra sem lehet figyelembe venni a járulék meghatározásánál. A mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok ugyan 2019-től is mentesek az innovációs járulék alól, ám azt, hogy mely vállalkozások tartoznak ebbe a körbe, újra a 2015 előtti szabályok szerint kell majd meghatározni.

A jövőre életbe lépő változás lényege, hogy az innovációs járulék fizetésére azok a vállalkozások is kötelezetté válnak, amelyek az önálló mutatószámai alapján nem lennének azok, de a partner és kapcsolódó vállalkozásaikkal összeszámított adatok azt eredményezik, hogy elérik a középvállalkozási méretet az üzleti év napján.

Ki fizet 2019-től

Az új megfogalmazás szerint az innovációsjárulék-kötelezettség alól a Kkv. tv. szerinti mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság mentesül. Ez pedig azt jelenti, hogy a 2019. január 1-jével (naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazóknak az üzleti év első napjával) történő besorolás meghatározáskor figyelembe kell venni (konszolidált beszámoló alapján, vagy ennek hiányában az egyes gazdasági társaságok egyedi beszámolója alapján) 

♦       a kapcsolódó gazdasági társaságok teljes mérlegfőösszegét, árbevételét, és létszámát,
♦       a partner gazdasági társaságok adatait – amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott gazdasági társaságnak, vagy közvetlenül az adott gazdasági társaság tulajdonában vannak – a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell figyelembe venni. Keresztrészesedés esetén a magasabb százalékot kell alkalmazni.

A partnervállalkozások adatainak meghatározása során a partnervállalkozások adataihoz teljes mértékben hozzá kell adni a partnervállalkozásokhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vállalkozások adatait is, ha ezek az adatok a partnervállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolóiban nem szerepelnek.

Partnervállalkozás: amelyben a vizsgált cégnek egyedül vagy kapcsolt vállalkozásaival együtt a szavazati vagy tulajdoni aránya legalább 25% és legfeljebb 50 %.

Kapcsolódó vállalkozás: melyben a vizsgált cégnek többségi tulajdona vagy szavazati aránya van, vagy amely a vizsgált cégben rendelkezik többségi tulajdonnal vagy szavazati aránnyal. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy kapcsolódó vállalkozási viszonyt hoz létre az is, ha egyik vállalkozás jogosult a másik vállalkozás tekintetében a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására vagy visszahívására. Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a fentiek szerint meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.


2019-től egy gazdasági társaság az innovációsjárulék-kötelezettség szempontjából is akkor minősül mikro vállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak, mint más esetben. Eddig ugyanis eltért a támogatások vagy társaságiadóalap-kedvezményekhez és adókedvezményekhez figyelembe vett mikro- és kisvállalkozás az innovációsjárulék-mentességhez meghatározottól.

Azon cégeknek lehet 2019-ben innovációs járulékkötelezettségük, amelyeknél a partner- és kapcsolódó vállalkozásokkal együtt számolva a foglalkoztatottak létszáma legalább 50 fő, vagy pedig az éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg (mindkét érték) elérte vagy meghaladta a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget 2016-ban és 2017-ben is ( ún. Kétéves szabály! ).

Azon vállalkozások, amelyeknél a mutatószámok csak 2016-ban vagy csak 2017-ben, vagy egyikben sem haladják meg a határértékeket, továbbra sem kötelesek innovációs járulékot fizetni, egészen addig, amíg az összeszámítandó mutatóik két egymást követő évben el nem érik a határértékeket.

Az innovációs járulék fizetésének alapja és mértéke

A járulék alapja a helyi adókról szóló 1990.évi C.törvény (Htv.) 39.§. (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalaprész összegével.

A járulék mértéke a járulékalap 0,3 %-a.

Érdemes tehát már most megvizsgálni, hogy az eddig mentesülő vállalkozások a jövőre nézve biztosan mentesülnek-e, vagy pedig be kell tervezni az érintett vállalkozás költségvetésébe az innovációs járulék (ide értve az előlegek) összegét is.

 

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]