2018-as változások a transzferár-nyilvántartásban
Összefoglaló tájékoztatást tett közzé honlapján a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, a 2018-ban kezdődő adóévtől alkalmazandó, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó szabályok változásáról.
A 2018-ban kezdődő adóévtől – figyelemmel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előírásaira – jelentősen változnak a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó szabályok.
Az új dokumentációs kötelezettség három-szintűvé vált, három különböző dokumentumot foglal magába:
- országonkénti jelentés (Country-by-Country Report, CbCR),
- fődokumentum (master file), és
- helyi dokumentum (local file).
Az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos adatszolgáltatást és automatikus információcserét a magyar jogban az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény V/D. fejezete és 3. melléklete szabályozza.
A fődokumentumra és helyi dokumentumra vonatkozó szabályokat a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) állapítja meg.
Az új szabályok értelmében megszűnik az egyszintű nyilvántartás lehetősége, és az adózók kétszintű nyilvántartás készítésére lesznek kötelesek.
A fődokumentum a teljes csoportra vonatkozó transzferárazás szempontjából lényeges információkat tartalmazza, így különösen a csoporttagok felsorolását, tevékenységét, értéklánc-elemzést, csoportszintű funkcionális elemzést, az immateriális javak, valamint a finanszírozás bemutatását, az éves konszolidált beszámolót, a csoport szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásait.
A helyi dokumentum az adózó vezetésére, tevékenységére és szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásoknak, valamint más adózási megállapodásaira vonatkozó információkon túl ügyletenként (összevont ügyletenként) tartalmazza a korábbi önálló nyilvántartásban előírt adatokat, továbbá különösen a kapcsolódó szerződéseket, valamint annak lényegre törő bemutatását, hogy a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó beszámolójában foglalt adatokhoz.
Aki érintett a témában, a Rendelet szabályainak részletes adóhatósági értelmezését külön tájékoztatóban találja meg.