100 fős munkavállalói létszám felett a bérszámfejtési feladatok szerves részét képezi a társadalombiztosítási kötelezettségek kezelése és kifizetése is. A dolgozók számára ez az összes olyan ellátást és juttatást lefedi, amely a szociális ellátás körében keletkezik és illeti meg őket: ilyen a táppénz, gyed, csed, illetve minden olyan ellátás, amely a bére után a dolgozót megilleti, vagy azzal összefüggésben keletkezik.

A cég, vagy az általa megbízott külső szolgáltató is elláthatja ezt a feladatot

A társadalombiztosítási (1998. évi XXXIX.) törvény rendelkezik arról, hogy minden munkáltatónak, amelynél a társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyek száma hat hónap átlagában eléri, vagy meghaladja a 100 főt, köteles társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehoznia, és ily módon gondoskodnia dolgozóinak társadalombiztosítási pénzbeli ellátásáról. A TB kifizetőhelyi feladatok ellátására kötelezett cégek hasonlóan a bérszámfejtési feladatok kiszervezéséhez, ezen kötelezettség megoldására külső szolgáltatóval is megállapodást köthetnek. 

A TB kifizetőhelynek a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal kell elvégeznie. Erre a feladatra a cég általában TB ügyintézőt foglalkoztat.

A munkavállalók igényeinek szabályos adminisztrálása, elbírálása, az ellátások kifizetése a kifizetőhely feladata, amelyért anyagi felelősséggel is tartozik. A társadalombiztosítási ellátások összegét - a foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét kivéve - a MÁK megtéríti a kifizetőhely felé. A jogszabályokban előírt társadalombiztosítási feladatok ellátásáért a kifizetőhely fenntartóját a kifizetőhely által megállapított és folyósított  ellátások (táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és baleseti táppénz) egy százalékának megfelelő összegű költségtérítés illeti meg.

A TB kifizetőhelyi kötelezettség az előnye a munkáltatók számára

Az előny igazából ott keletkezik, hogy a cég munkavállalóinak nem kell várnia a TB ellátások kifizetésére.  A munkahelyi, azonnali elszámolás miatt nem lesz bérkiesés a munkavállalóknál, minden dolgozó a cégénél – vagy az általa kinevezett szolgáltatónál - helyben el tudja intézni az ellátásokhoz szükséges adminisztrációt. Nincs elmaradás, nincsenek póteljárási körök – így a TB kifizetések jóval hatékonyabban működhetnek a munkavállaló számára, mint a hatóságoknál az egyéni ügyintézések esetén. Ez azt jelenti, hogy a dolgozónak nem kell várnia arra, hogy ellátásban részesüljön a MÁK (Magyar Államkincstár)-tól, ellátásait a cégétől kapja meg, abban a hónapban, amikor jogosult rá. 

Mi tartozik a TB kifizetőhelyi ellátások körébe 

Ha a dolgozóval bármi történik, amelytől munkaképtelenné válik, akkor lépnek be a képbe a társadalombiztosítási ellátások; mint a betegszabadság, táppénz vagy a gyermekápolási táppénz. Hasonlóan a TB kifizetőhely feladata a gyermekvállaláshoz kapcsolódó pénzbeli ellátások nyilvántartása, elbírálása és kifizetése is.  

Táppénz

A munka törvénykönyve alapján minden munkavállaló évi 15 nap betegszabadságot vehet igénybe. Amennyiben a munkavállaló a betegszabadság letelte után is munkaképtelen, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme alapján táppénzre jogosult. A táppénz alapja a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme. A táppénz mértéke a biztosításban töltött idő és az esetleges kórházi ápolás alapján kerül meghatározásra, maximális mértéke a napi jövedelem 50 illetve 60 százaléka lehet.

Fontos azonban, hogy az elmúlt években a kifizethető táppénz összege maximálásra került.  A táppénz napi maximuma a minimálbér kétszeresének harmincad része, azaz jelenleg legfeljebb naponta bruttó 9.200 forint. Ennek akkor van jelentősége, ha valaki ennél a plafonnál magasabb jövedelemmel rendelkezik, hiszen a felső korlát miatt a táppénzként kézhez kapott összeg nem fogja elérni a korábban megszokott nettó fizetés összegét.

Üzemi baleset

Jegyzőkönyv formájában rögzítendő, hogy milyen baleset történt a munkavállalóval a munkahelyén, illetve munkába menet, vagy onnan jövet. Amennyiben a baleset következtében a dolgozó bizonyos időre munkaképtelenné vált, baleseti táppénz illeti meg.  Mértéke úti baleset esetén 90%, míg munkahelyi baleset esetén 100%.   

GYÁP (gyermekápolási táppénz)

Ezt az ellátást bármelyik szülő igénybe veheti. A gyerek életkora szerint kerül meghatározásra az igénybe vehető napok száma, amely orvosi igazolással igényelhető. A gyáp (gyermekápolási táppénz) legfeljebb a gyermek 12 éves korági vehető igénybe akkor, ha a szülő a beteg gyermekét otthon ápolja, és saját háztartásában neveli. Gyermekápolási táppénz illeti meg akkor is a szülőt, ha gyermeke kórházi kezelése időtartamára a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

CSED (csecsemőgondozási díj, korábbi TGYÁS)

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság időtartamára, legfeljebb a gyermek születését követő 168 napig jár. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 70%-a, ami személyi jövedelemadó köteles bruttó összeg, melyből a kifizető a személyi jövedelemadó előleget az adókedvezmények figyelembe vételével levonja. A csecsemőgondozási díj után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni. 

GYED (gyermekgondozási díj)

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól jár, a gyermek két éves koráig, ikergyermekek esetén a gyermekek három éves koráig. A CSED-hez hasonlóan összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 70%-a, azonban összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát, azaz 2018-ban a 193.200 forintot. 

Amit nem a TB kifizetőhelynél kell igényelni

GYES (Gyermekgondozást segítő ellátás) – A gyerek kétéves korát követően - alanyi jogon is – igénybe vehető juttatás, amely a családtámogatási ellátások körébe tartozik.

Nyugdíj – Ez az ellátás nem kapcsolódik a munkáltatókhoz, ezt továbbra is a MÁK bírálja el, intézi és folyósítja az érintettek számára, nem a TB kifizetőhely, vagy a munkáltató.