Sportvállalkozások iparűzési adóelőnye

Kérdés:

A helyi adó törvény a sportvállalkozásokra speciális nettó árbevétel fogalmat határoz meg. Mit is jelent ez valójában, hogyan határozzuk meg nettó árbevételt, és ezáltal az iparűzési adót?

Válasz:

A Htv. – 2018. január 1-jétől – a sportvállalkozásokra [52. § 52. pont] speciális nettó árbevétel fogalmat [52. § 22/i) pont] határoz meg. Ezáltal a Htv. alkalmazásában sportvállalkozásnak minősülő adózó az adóévi iparűzési adóalap megállapítása során általános nettó árbevételét [52. § 22/a) pont] csökkentheti, sporttevékenységével összefüggésben a
● sportrendezvényre szóló belépőjegy-, bérlet értékesítéséből,
● reklám közzétételre irányuló szolgáltatásnyújtásból,
● sportról szóló törvény szerinti szponzorálási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásból,
● játékjog használati jogának ideiglenes vagy végleges átadásából,
● sportrendezvény televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális módon való közvetítéséből,
● sportról szóló törvény szerinti sportlétesítmény hasznosításából
származó bevétellel.

Azaz, a sportvállalkozás esetén a taxatíve felsorolt bevételek nem részei a Htv. szerinti nettó árbevételének, és így az adóévi iparűzési adó alapnak sem.
 
A nettó árbevétel-csökkentő tétel alkalmával jelentkező adócsökkenés (adóelőny) a Htv. alkalmazásában [53. §] állami támogatásnak minősül. Ezt az adóalany választása szerint
● csekély összegű támogatásokról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásként, vagy 
● a sportlétesítményekre nyújtott – a 651/2014/EU bizottsági (csoportmentességi) rendelet szerinti – működési támogatásként
vehet igénybe.



DT