Egymillió forint értékű számla katástól

Kérdés:

Egyéni vállalkozóként a KATA szerinti adózást választottam. Év közben úgy alakult, hogy az egyik partnerem felé egy elég magas, egymillió forintot meghaladó számlát kell kiállítanom. Kérdésem, milyen összegű számlát lehet kiállítani egy vevő felé katáskét és ez a magas összegű számla kiállítása milyen következményekkel jár?

Válasz:

Bármennyit és bármekkora értékben lehet kiállítani számlát egy vevő felé, DE évente szumma 1 millió Ft feletti egy társaságnak (Figyelem, a kapcsolt vállalkozások egy vállalkozásnak számítanak!) kiállított számla esetén, mind a számla kibocsátójának, mind a számla befogadójának jelentési kötelezettsége van a NAV felé a tárgyévet követően.

Ebben az esetben NAV vélelmezi azt, hogy a felek között nem megbízásos jogviszony, vagy vállalkozási szerződés, hanem munkaviszony jött létre. Ebben az esetben az adózónak kell bizonyítani azt, hogy a jogviszony nem munkaviszonyt leplez. Szankcionálás esetén a számla befogadója az, aki sérülhet.

Tehát bizonyítani kell, hogy az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel nem munkaviszonyból származik.

Itt a törvény taxatív felsorolást alkalmaz, melyből, ha kettőt teljesítünk, akkor már nem minősítik a szerződést munkaszerződésnek, így elmarad a szankció.

  • A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette.
  • A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem 1 millió Ft feletti bevételekből szerezte. Tehát ha egy adózónak kiállított egy 2 millió Ft összegű számlát, akkor legyen máshonnét legalább 2 millió Ft bevétele, ahol egy esetben sem nagyobb az egy adózótól származó bevétel, mint 1 millió Ft.
  • Az a gazdálkodó, ahonnan az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel származott, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan.
  • A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
  • A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az a gazdálkodó bocsátotta rendelkezésre, ahonnan az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel származott.
  • A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
  • A KATA vállalkozás egyik kisadózó tagja sem főállású kisadózó (egész naptári évben), és bevételük legalább 50 százaléka olyan adóalanytól származik, ahol a naptári éven belül nem volt a kisadózóknak főállású munkaviszonya vagy nem kiegészítő tevékenységnek minősülő társas vállalkozói jogviszonya.
DT