Gazdasági társaságok pótbefizetésének elszámolása

Kérdés:

Egy veszteségesen működő társaság tulajdonosai – melyek szintén gazdasági társaságok – a veszteség fedezetére pótbefizetést szeretnének végrehajtani. Lehetséges-e ez és hogyan, milyen feltételekkel? Mire kell odafigyelni?

Válasz:

A gazdasági társaság tulajdonosa/tulajdonosai pótbefizetést csak akkor tehetnek, ha a társasági szerződésben, alapító okiratban a pótbefizetés előírására és feltételeinek meghatározására ( például, hogy a törzsbetétek arányában történik-e a befizetés vagy sem, a törzsbetétek teljes összegének befizetése előtt előírható-e a pótbefizetés vagy sem) írásban hivatkozás történik.

A gazdasági társaságok tulajdonosánál a pótbefizetések összegének könyvelése:

T 413 Eredménytartalék – K 384 Elszámolási betétszámla

A veszteség kigazdálkodása után a tulajdonosnak visszafizetett összeg könyvelése:

T 384 Elszámolási betétszámla – K 413 Eredménytartalék

 

A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) az illetékes testület által a veszteség fedezetére megszavazott, de az üzleti év mérlegforduló napjáig még nem teljesített pótbefizetés összegét az eredménytartalékból le kell kötni és a lekötött tartalék mérlegsorba kell átvezetni. Erre azért van szükség, hogy a veszteség fedezetére „félretett” összeg ne számítson bele az osztalékfizetésre rendelkezésre álló eredménybe. Könyvelése:    T 413 Eredménytartalék   –  K 414 Lekötött tartalék.

 

Annál a gazdasági társaságnál, amely a pótbefizetést kapja, a Számviteli törvény szerint lekötött tartalékként kell elszámolni a veszteségek fedezésére kapott pótbefizetések összegét, annak visszafizetéséig.

A kapott pótbefizetés elszámolása a banki jóváírás alapján:

T 384 Elszámolási betétszámla – K 4143 Lekötött tartalék pótbefizetésekből

Amennyiben megtörténik a pótbefizetés visszafizetése, a banki terhelési értesítés után így könyvelendő: T 4143 Lekötött tartalék pótbefizetésekből – K 384 Elszámolási betétszámla.


DT