Osztalékfizetés katás bt-ben

Kérdés:

Két magánszemély tulajdonossal rendelkező betéti társaság a KATA szerinti adózást választotta január 1-től. A beltag főállású, 50 ezer forint havi adót fizet. A kültag nem vesz részt a cég tevékenységében, de 20 százalékos részesedéssel rendelkezik. Kell a kültagnak, vagy a bt-nek a kültagra tekintettel további adót fizetni, elsősorban amiatt, hogy a cég nyereségéből ő is részesedik 20 százalékkal? Ha a kültag is részt vesz a tevékenységben, de munkaviszonyban (pl. heti 2 óra), ami után a járulékokat a bt megfizeti, akkor hogyan alakul az előbbi kérdés?

Válasz:

A kisadózó vállalkozás esetében az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent. Ebben az esetben a bt beltagja lesz az. Tehát:

Az első esetben a kültag sem kisadózónak sem biztosítottnak nem minősül Ha a kültag semmilyen tevékenységet nem végez, csak a tagsági jogviszonya lapján osztalékot vesz fel, akkor ez a következő kötelezettségekkel jár:

-          Az osztalék fizetésének lehetőségét a társasági szerződésben rögzíteni kell.

-          Az osztalékból 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni.

-           A belföldi magánszemélynek fizetett osztalékból 14%-os egészségügyi hozzájárulást is le kell vonni mindaddig, amíg a magánszemély által a kifizetés évében megszerzett jövedelmei után megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450.000 forintot. Amennyiben a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott évben várhatóan eléri a korlátot, az osztalékból a kifizetőnek nem kell levonni az egészségügyi hozzájárulást. Ha mégsem éri el ezt a korlátot, akkor a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Amennyiben a kültagnak biztosítási jogviszonya keletkezik a heti 2 órás munkaviszony alapján, akkor a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem. Napi 8 órás foglalkoztatás esetén ennek a jövedelemnek el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 138.000. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 180.500 ezer forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja, a részmunkaidővel arányosítottan csökken. Ha osztalék fizetésre is sor kerül, akkor az első esetben leírtak szerint kell eljárni.

DT